Építménymagasság számítás - Csigaterv Építész Stúdió

épületek
Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Építész Infó > Nagy kérdések...

Építménymagasság

Tudta Ön, hogy nem mindegy, hogy építmény, épület, homlokzat, vagy párkánymagasságról beszélünk? A fogalmak hasonló, de részleteiben eltérő számítási metódust takarnak, melyek különböző magassági értékeket eredményezhetnek.


Honnan tudhatom, hogy melyik számítást kell alkalmazni?


Tippek, trükkök a magasság csökkentésére.

Jogi háttér


OTÉK
2012.09.29 - 2012.12.31 hatályos  253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
az országos településrendezési és építési követelményekről


1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez
Fogalommeghatározások



33. Építménymagasság („H”): az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.

Az építménymagasság megállapítása során:
a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,

b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m 2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m 2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45° alatt vont sík fölé emelkednek, ezen építményrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45° alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,

c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,

d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.

Számítási példa építménymagasságra
Építménymagasság számítása

 VISSZA

Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz