Használatbavételi engedély és tudomásulvétel - Csigaterv Építész Stúdió

épületek
Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Építész Infó > Tervezés - Építés

Használatbavételi engedély vagy tudomásulvételi eljárás?

Tudumásulvételi eljárás a használatbavételről


Az építtető kérelmére az építésügyi hatóság tudomásulvételi eljárásával vehető használatba az építési engedélyhez kötött építmény, építményrész, építési tevékenység.
Ez alól kivétel, ha műemlékről van szó, vagy az engedélyezési eljárás folyamán szakhatóság bevánására is szükség volt. Ebben az esetben használatbavételi engedély megkérése szükséges. Lásd lentebb
.

Szükséges mellékletek:

  • papír alapon vezetett építési napló esetében az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott építési napló összesítő lapját,

  • a 4. melléklet szerint kitöltött statisztikai lapot,

  • az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.


A kérelemhez mellékelni lehet

  • az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását - amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre - és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll,

  • a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát.


A tudomásulvételi eljárásról részletesebben az alábbi linken tájékozódhat

312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet XII. fejezet

Használatbavételi engedély

39. § (1) Használatbavételi engedély alapján vehető használatba a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel érintett építmény, építményrész, ha
a) műemlék, vagy
b) annak használatbavételi engedélyezési eljárásába szakhatóságot szükséges bevonni.

(2) Szakhatóságot kell bevonni a használatbavételi engedélyezési eljárásba, ha az építési engedélyezési eljárás lefolytatásához a szakhatóság kikötéssel vagy feltételekkel járult hozzá, vagy ha az építési tevékenység folyamán az engedélyezett tervektől eltértek és az eltérés a szakhatóság állásfoglalásának tartalmát érinti.

(3) A használatbavételi engedély iránti kérelemmel egy időben a fennmaradási engedélyezésre irányuló kérelem is előterjeszthető.

(4) A használatbavételi engedély iránti kérelmet az építtető az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, az építési munkaterület építtető részére történő, építési naplóban igazolt átadását követően, az építési engedély hatályossága alatt - a használatbavétel előtt - nyújtja be az építésügyi hatósághoz.

(5) Új épület építése vagy meglévő épület - az ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező - bővítése esetén a használatbavételi engedély iránti kérelem előterjesztésével egyidőben a földhivatal által hatályos záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez külön jogszabályban előírt változási vázrajzot az Országos Építésügyi Nyilvántartásba (a továbbiakban: OÉNY) elektronikusan fel kell tölteni.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott változási vázrajz feltöltésének hiánya a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatását és a használatbavételi engedély kiadását nem akadályozza, azonban ha az (5) bekezdésben foglaltaknak a kérelmező nem tett eleget, az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély rendelkező részében határidő megjelölésével kötelezi az építtetőt a változási vázrajznak az OÉNY-be történő elektronikus feltöltésére.

(7) Egy telken, egy építésügyi hatósági engedély alapján ütemezetten megépült több építményre vagy önálló rendeltetési egységre külön-külön ütemenként is lehet használatbavételi engedélyt kérelmezni.

(8) A használatbavételi engedély iránti kérelemhez, a tartalmától függően mellékelni kell

  • papír alapon vezetett építési napló esetében az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott építési napló összesítő lapját,

  • a 4. melléklet szerint kitöltött statisztikai lapot,

  • a szakhatóság megkereséséhez szükséges 5. melléklet szerinti dokumentációt, ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, valamint

  • az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.


(9) A kérelemhez mellékelni lehet

  • az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását - amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre - és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll,

  • a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát.


A tudomásulvételi eljárásról részletesebben az alábbi linken tájékozódhat

312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet VIII. fejezet

 VISSZA

Hasonló témájú cikkek

Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz